Tartalom
- szakaszában
- 1. rész Ismerje fel a pajzsmirigyrák tüneteit
- 2. rész Orvosi diagnosztizálás
- 3. rész A pajzsmirigyrák kockázatának felmérése
A pajzsmirigyrák ritka, és négy különféle típus létezik. Mindegyik kockázata és kezelése életkoronként változhat. Növekedésük lassú, és a korai szakaszban általában nem mutatnak tüneteket. Szerencsére a pajzsmirigyrák legtöbb típusa jó eredménnyel kezelhető és sok esetben teljes mértékben gyógyítható. A pajzsmirigyrák korai diagnosztizálásának és kezelésének esélyeinek javítása érdekében elengedhetetlen a kockázati tényezők megértése.
szakaszában
1. rész Ismerje fel a pajzsmirigyrák tüneteit
-
Keressen csomókat a nyak elején. Ez a rák legszembetűnőbb tünete. A csomók a nyak alsó részén jelennek meg, szinte a csukló mellett, és csak a nyak megérintésével lehetnek láthatóak vagy észlelhetők. Fontos, hogy azonnal forduljon orvoshoz, ha úgy érzi, hogy a nyakon tömeget mutat.- Bizonyos esetekben az ember általános megduzzadást észlel a nyaka elején, a jól meghatározott tömeg helyett.
- A dudor hirtelen megjelenhet vagy gyorsan növekszik.
- Általában az ilyen kiemelkedéseket nem rákos betegségek, például a pajzsmirigy vagy a bél hüpertrofiája okozzák. Nagyon valószínű, hogy ez egy daganat, amikor keményebbek vagy keményebbek, nem mozognak a bőr alatt, és idővel nagyobbra növekednek.
- A pajzsmirigyrák a nyak nyirokcsomóinak duzzanatát is okozhatja.
-
Figyeljen minden fájdalomra a nyak elején. Az ilyen típusú rák fájdalmat vagy kellemetlenséget okozhat a nyakban és a torokban. Időnként a fájdalom a nyak mentén és a fülben is sugárzhat. Lépjen orvoshoz, amikor észreveszi, hogy fájdalma van:- több mint egy hétig tart;
- a nyak méretét kíséri;
- légzési és nyelési nehézségeket okozhat.
-
Vegye figyelembe a hang változásait. A pajzsmirigyrák szintén zavarja a hangot, ami rekedt vagy élesebb hanghoz vezethet. Forduljon orvoshoz, ha:- a probléma három hét után nem szűnik meg, főleg ha nem volt megfázása vagy más felső légúti fertőzése;
- fájdalom, légzési nehézség, nyelés vagy torokdagadás kíséretében.
-
Vegye figyelembe a nyelési problémákat. A pajzsmirigyrák komplikálhatja az ételek és folyadékok nyelését. A nyelés fájdalmat okozhat, vagy úgy néz ki, mintha valami beragadt a torkába. Ha ilyen tüneteket észlel, egyeztessen egyeztetéssel orvosával. -
Óvakodj a légzési problémáktól. Ez a betegség a légutak elzáródását okozhatja, ami megnehezíti a légzést. A pontos diagnózishoz elengedhetetlen a lehető leghamarabb orvoshoz fordulni. -
Vizsgálja meg, van-e tartós köhögése. Ez a pajzsmirigyrák tipikus tünete. Ezért ha olyan köhögést észlel, amely több mint két vagy három hétig fennáll (különösen, ha nemrégiben nem volt megfázása vagy más légúti fertőzése), keresse fel orvosát.
2. rész Orvosi diagnosztizálás
-
Tegyen egyeztetést orvosával. Pajzsmirigyrák gyanúja esetén egyeztessen időpontot egy egészségügyi szakemberrel, aki elvégzi a fizikai vizsga elvégzését. Kérdezze meg tőle a tüneteket és a kórtörténetét. Mondja el neki a család többi rákos esetét (pajzsmirigy vagy egyéb).- A tünetek észlelése után azonnal keresse fel orvosát, és ne késleltesse a kezelést.
-
Vérvizsgálatot végezzen pajzsmirigy működésének ellenőrzésére. Ha pajzsmirigyrák tüneteit észlel, orvosa valószínűleg vérvizsgálatot kér. Ez a teszt nem detektálja a rákot, de kizárhatja a többi pajzsmirigy rendellenességet és segíthet megállapítani a pajzsmirigyrákkal összefüggő hormonális vagy antigén problémákat. -
Végezzen képalkotó teszteket a pajzsmirigy daganatok ellenőrzésére. A számítógépes tomográfia vagy az ultrahang hasznos a pajzsmirigy lehetséges karcinogén szöveteinek pontos azonosításához. Segíthetnek annak meghatározásában is, hogy a rák terjedt-e (és mennyi). Ha a szakember pajzsmirigy daganat fennállását gyanítja, több képalkotó vizsgálatot kell előírni.- Pajzsmirigy ultrahang: Ez a teszt meghatározza, hogy a csomók meg vannak-e töltve folyadékkal, vagy szilárdak-e. Súlyosabbak daganatok, ha szilárdak.
- Radioaktív jód szcintigráfia: az orvos kis mennyiségű radioaktív jódot fecskendez be (különben a beteg tablettát nyeli le). Ezután egy speciális kamerát használnak a pajzsmirigy radioaktivitásának kimutatására. Az úgynevezett hideg területek (alacsony sugárzásúak) rákos lehet.
- A számítógépes tomográfia, az MRI vagy a pozitron-emissziós tomográfia (PET) olyan tesztek, amelyek a belső szervekről részletes képet készítenek. Ez elősegíti a pajzsmirigy daganatok, valamint néhány olyan rák felismerését, amelyek már elterjedtek a test más részein.
-
Végezzen biopsziát a pajzsmirigy rákos sejtek kimutatására. Ha a többi vizsga felfedi a rák magas kockázatát, orvosa rendel egy biopsziát a végleges diagnózis felállításához. A biopszia magában foglal egy kis darab pajzsmirigyszövetet laboratóriumi elemzésre. Általában a finom tűbiopszia (BAF) a leggyakrabban alkalmazott módszer.- Finom tűbiopszia elvégezhető az orvosi rendelőben, helyi érzéstelenítés alatt vagy anélkül. Finom tűt helyezzen be három vagy négy pontba a gyanított daganaton, és kis mennyiségű szövetet húzzon be a fecskendőbe.
- Szükség lehet a folyamat megismételésére, ha a mintákban nincs elegendő sejt a pontos diagnózishoz.
- Ha a diagnózis a második biopszia (BAF) után még mindig bizonytalan, az orvos műtéti biopsziát vagy lobektómiát írhat elő, amely magában foglalja a pajzsmirigy szövetek egy részének műtéti eltávolítását általános érzéstelenítés alatt.
-
Ha szükséges, beszélje meg a kezelési lehetőségeket az orvossal. A pajzsmirigyrák diagnosztizálása után beszélnie kell a szakemberrel, hogy megtudja, mi a következő lépés. Erre kell szakorvoshoz fordulnia, aki a rákot és a pajzsmirigy rendellenességeket kezeli. A megfelelő kezelés az érintett daganat típusától és terjedésének mértékétől függ. Íme néhány a leggyakoribb lehetőségek közül.- A pajzsmirigy részleges vagy teljes eltávolítása: néha fontos az érintett nyirokcsomók eltávolítása.
- Jódterápia: Általában műtétekkel együtt alkalmazzák a fennmaradó rákos sejtek megsemmisítésére.
- Sugárterápia: kezelés, amelyet akkor alkalmaznak, ha a műtétnek és a radioaktív jódterápianak nincs hatása.
- Célzott terápiák: A rák közvetlen kezeléséhez a betegnek olyan gyógyszert kell szednie, amely elpusztítja vagy lassítja a rákos sejtek növekedését.
- Pajzsmirigy-hormonpótló terápia: Ez a terápia kiegészíti a pajzsmirigy által termelt hormonok pótlását, mivel sok kezelés elpusztítja vagy károsítja a mirigyet.
3. rész A pajzsmirigyrák kockázatának felmérése
-
Vegye figyelembe a nemhez és az életkorhoz kapcsolódó tényezőket. A pajzsmirigyrák kialakulásának kockázata háromszor nagyobb a nőkben, mint a férfiakban. Sőt, a diagnózist az életkor is befolyásolja. A pajzsmirigyrák általában a 40-60 éves nőket és a 60-80 éves férfiakat érinti.- Az öregedés kockázata a pajzsmirigy-karcinóma típusától függően változhat. A pajzsmirigy papillary carcinoma (a leggyakoribb) bármilyen életkorban előfordulhat, míg a leginkább agresszív forma, az anaplasztikus carcinoma a 60 évnél idősebb embereknél gyakoribb.
-
Tekintse át a pajzsmirigyrák család történetét. Az 1. típusú carcinoma kialakulásának kockázata nagyobb, ha a családjában valaki már szerződést kötött, főleg ha közvetlen családtag (testvér, apa vagy gyermek). A daganat egyes formái, mint például a genetikai eredetű nem-medullary pajzsmirigy-karcinóma vagy a medullary pajzsmirigy-karcinóma, általában örökletesek.- A pajzsmirigyrákban (CMT) szenvedő emberek kb. 25% -a örökölte a betegséget. Ha családodban előfordult ilyen típusú karcinóma, végezzen DNS-tesztet, hogy kiderítse, van-e génje.
-
Határozzon meg minden egyéb genetikai kockázati tényezőt. A genetikai mutációk és szindrómák bizonyos típusai növelik a pajzsmirigyrák kialakulásának kockázatát. Ha a következő állapotok valamelyikét diagnosztizálták, akkor valószínűleg fennáll a pajzsmirigyrák kialakulásának kockázata:- családi adenomatás polipózis (FAP);
- Cowden szindróma;
- I. típusú Carney Komplexum
-
Vizsgálja meg pajzsmirigy rendellenességeit. Azok számára, akiknél más pajzsmirigyprobléma, például goiter vagy gyulladás szenved, nagyobb a daganatok kialakulásának kockázata. Ennek ellenére a túlzott vagy nem aktív pajzsmirigy nem jelent megnövekedett kockázatot. -
Ellenőrizze, hogy van-e még kitéve sugárzásnak. A múltbeli sugárterhelés növelheti a pajzsmirigyrák kialakulásának kockázatát. Például azok a betegek, akiket gyermekkoruk során nyak és fej sugárterápiával kezeltek, nagyobb kockázatot jelenthetnek, mint azok, akik más sugárterhelésnek vannak kitéve, például nukleáris fegyver baleset vagy atomerőmű. -
Győződjön meg róla, hogy elegendő mennyiségű jódot fogyaszt be. A jódhiány növeli a pajzsmirigyrák kialakulásának kockázatát. Általában ez a tápanyag található a legtöbb ember étrendjében. Ha nem erről van szó, vagy ha egyszerűen gyanítja a jódhiányt, beszéljen orvosával arról, hogyan kell többet enni.